• header.jpg
  • header2.jpg
  • header4.jpg

Mottó

"Kérlek, ne vigyél el semmit, csak a fotóidat, ne hagyj itt semmit, csak a lábnyomodat, ne ölj meg semmit, csak az idődet!"

Könyv

Belépés

A tavasz jelei

 

alt

Már végre tavasz van és ez érezhető is,  az ember felpezsdül többet tervez előrébb gondolkodik egy picit és tervezgeti az évét, vajon hogyan és mint is lesz az élet következő lépcsője? Én próbálok csak pici lépéseket tenni, ami az előző évekhez képest visszafogottságnak tűnik és tényleg nem is tűnik, hanem az is. 

Fontos dolog idén számomra, hogy csak horgászom a magam kedvéért és figyelek, pár versenyre elmegyek, de csak csendesen minden görcsös akarat nélkül inkább tanulok és tapasztalatot szűrök le, mintha a horgászat lenne maga az élet én meg a szereplő.

alt

Semmilyen rendezvény nem lesz és nem rohangálok a kupa készítő céghez és nem rimánkodok a hentesnek hogy milyen húsfajtát kérek, hogy igazán jó legyen a kaja a verseny után a fáradt versenyzőknek. Idén 2015-ben bizony csak pihenek, írok néha, no meg olvasgatom a leveleket, amiket a versenyeimen részvett emberektől kapok és az is igaz néha meghatódom… Szóval állítólag jó versenyek a voltak Firkász Kupák és mindenki jól érzete magát és még hiányzik is a horgászoknak, ezt én olvasom a levelezésemben.

alt

Nos ezek a sorok jól esnek és köszönöm, biztos hogy lesznek versenyek 2016-ban, de most 2015 a pihenés éve számomra mindössze.

Kíváncsi is vagyok közben mert egy barátomnak a családja gyarapodott, megszületett egy kislány egy kedves igazán szerelmes párnak ajándék gyanánt az élettől. Remélem jól boldogulnak, felhívni az ember tapasztalatból nem meri, hisz gondolom a pici jövevény körül forog a világ. Minden kis szusszanását figyelik a Babának ilyenkor az Anyuka az Apuka is felváltva kelnek fel, majd fáradtan egymás karjaiban alszanak néhány órát, amíg a pici hagyja…

alt

Ez az élet rendje. Sok mosolyt és örömkönnyet nekik! Persze nem csak egy ilyen horgászcsaládnak jött baba, sok boldogságot Dudáséknak és Dudikéknak is, hisz ott is egy kislány, tehát két horgászkislány született már: Dudás Viktória, Dudik Tamara, na kérem mennyi horgászlány!!

Persze az élet kereke megy tovább, a munkahely nem változott semmit, legfeljebb duplázódik majd triplázódik a munka már nem is követhető egyáltalán a mennyisége, legfeljebb az szögezhető le, hogy nem látni a végét.

alt

 

Bár ebben a blogban emberi dolgok vannak, nem horgászat,  de meg kell mondjam őszintén van egy új nagyon kellemes érzés mostanában ami hajt előre engem. Egy vadvízre is járok mostanában és itt más érzés üldögélni, teljesen más… Például nem fog bedőlni a botom a vízbe mert elvitte a ponty a csalit, minden halért meg kell tennem mindent, a legutolsó kapásért is…

alt

Nem lehet csak úgy odaállni kocsival, gumicsizmát fel, cipelni és menni, hogy egy szép öreg fűzfa mellett lepakolva jól érezzem magam és várni a keszeg kapását, nyüzsgő hangoskodó emberek nélkül. Adakozni a „Látó” akkor fog ha megtettél mindent vagy annál is többet akkor az úszó antennája picit mozdul és meg van a karika keszeg, a feeder spicce enyhét rezdül és szánkázik a dévér… Jó érzés, megnyugtató és pihentet kikapcsol engem, szóval pénteken szabadság és keszegezés…