• header.jpg
  • header2.jpg
  • header4.jpg

Mottó

"Kérlek, ne vigyél el semmit, csak a fotóidat, ne hagyj itt semmit, csak a lábnyomodat, ne ölj meg semmit, csak az idődet!"

Könyv

Belépés

Karácsonyi láthatatlan értékek

 

alt

Lassan itt van a Karácsony, ilyenkor alakul ki minden emberben erősebben az érzelem, amit mutatni akar bár nem mindig szavakkal, elég néhány tett néhány pillantás is. A szavak elszállni szoktak, a pillantások megmaradnak, az érintések szintén a zene pedig mindent elmond, míg világ a világ… Míg írok Yiruma ad hangot a zongorának és andalítóan szép zene viszi el a gondolataimat. 

A mostani karácsony hangulatát legjobban egy orgona koncert jellemezte számomra. A debreceni kistemplomban zajlott Rákász Gergely előadásában. Csodás érzés volt a rideg-hideg templomban ülni és érezni, ahogy szép lassan beköltözik a szeretet a falak közzé. Kérte az előadó művész mindenki gyújtson egy gyertyát szeretteiért, akik nincsenek itt azokért.

Egymás után gyúltak a gyertyák majd az orgona hatalmas sípjai felsírtak és lehetett hallani a legjobb zeneszerzők, legszebb műveit egyik szebb volt mint a másik. Igazi karácsony alakult ki Debrecenben és a zene magával ragadott mindenkit, egy pisszenés nem hallatszott, a zene megkapta az emberek tiszteletét, mert a zenéből indul ki minden és nagy bizonyossággal ott is végződik.

Úgy éreztem az orgonasípok hangjai között magam, hogy biztos érek valamit ugyanúgy mint minden ember, minden bizonnyal mindenki bír valamilyen emberi értékkel csak ezt mi magunk itt belül nem tudhatjuk. Az értéket majd más emberek állapítják meg és talán sosem mondják meg annak akiről gondolnak valamit, vagy épp megmondják és ráébresztik mit mutat a láthatatlan mérleg, keveset, netán semmit sem… Az is lehet úgy éltem le az életem nagy részét, hogy semmi megfelelő súlyú jelentős dolgot nem vittem véghez és könnyűnek találtattam, de majd ez mindig csak a földi lét után derül ki, előbb nem.. Miért is?

alt

Nos igen, megtanultam anno valamit vagy 4-5 éve már tudom, ha nincs melletted és már nem is lesz soha akkor tudod meg értékeit egy embernek, máskor soha.  Így kell értékelni valakit, aki még jelen van közöttünk az is lehet mire kiderül mennyit ér, már nincs is itt.  Szóval én a legérzékenyebben tanultam meg ezt a leckét a Szüleim elvesztésével, így én elvből nem értékelek senkit, soha nem is fogom tenni, nem fogom mondani, hogy sok vagy kevés vagy pont jó…  Majd az élet megmondja, akkor amikor…

 

Szóval Karácsony lesz ami a szeretet ünnepe, ezt a szeretet kell megőrizni a feldíszített fa körül és őrizni mint a gyertya lángját, hogy ne aludjon ki soha… 

alt