• header.jpg
  • header2.jpg
  • header4.jpg

Mottó

"Kérlek, ne vigyél el semmit, csak a fotóidat, ne hagyj itt semmit, csak a lábnyomodat, ne ölj meg semmit, csak az idődet!"

Könyv

Belépés

Mozgalmas április

 

alt

Szégyen, nem szégyen április eleje óta nem írtam napi blogot. Persze ez nem azt jelenti nem lett volna mit elmondanom, de szét szakadok néha darabokra úgy érzem. Viszont soha nem fogom tagadni az írás éltet és visz előre, megállíthatatlanul, az élet lépcsőfokain. 

Túl vagyok sok mindenen, voltam versenyeken is, a szokásoshoz képest jóval több versenyen, úgy tűnik ez az év ilyen lesz. Kicsit változtam, bevállalom és megoldom valahogy, hogy úgy álljak fel a verseny után, nem is volt olyan rossz, bár van mit tanulni, de mégis…, egy kis önbizalom beékelődött az emberbe és ez jó.

Most is legutóbb Fricivel elindultunk Hangonyba, nagyon jó feederes mezőnybe versenyezni, miért ne, mondtam neki, majd csak lesz valahogy, nem ma kezdtünk feederezni, tudunk ezt azt. Mosolygott Frici én meg örültem, hogy jön, legalább megnézünk egy szép helyet. Nagyon sajnáltam volna, ha kimarad az életemből, egyszerűen jó volt, emberi oldalról nézve is. Nagyon kedves emberek vannak itt, egy kézfogás egy őszinte tekintet sok mindent elárul. Zuhogó, meg nem álló esőben beszélgettünk, láthatóan senkit nem zavartak az égiek, ők is látták, hogy idegenek vagyunk, de azt is látták, mi szeretjük a szépet és a jót. Igenis, jó elengedni élve a halat és igenis jó, nézni a gyönyörű tájat és jó érezni amikor az arcodon folyik az esőcsepp, de kint vagyok a természet egyik ékességének partján, Hangonyban.

Jól esik készülődni a hideg estére egy lakókocsiban és nagyon jól esik, ha valaki ad egy hősugárzót, meg ne fázzunk…. Igen gondoltak ránk és ez jó… Az ember és már bátrabban mosolyog másnap. A verseny, az már ad egy nyugodtabb felfogást és az izgalom elmúlik, kis taktika fejben, melyből majd a végére kiderül jó-e vagy sem…

Más öröm is ért, hosszas gondolkodás után az öreg 22 éves kort megért biciklimet lecseréltem. Nagyon sokat tekertem, nagyon sokat jártam régen vele és mostanában is, de végre meg van az új kerékpár, nagy örömömre. Mielőtt elindultunk Hangonyba, előtte való nap is szabadságon voltam és csináltam egy nekem tetsző túrát a Fancsikai tavakhoz.

Nagyon jól esett ez a túra, kellemesen elfáradtam, körbebicikliztem a tavat és pihentem néha, ha tehettem fotóztam, de nagyon jól esett. Ilyen örömök értek mostanában és ez elhomályosítja a rosszkedvet és elűzi a gondot.

 

Májusban talán két versenyem lesz még, de majd kiderül hogyan is kell horgászni rajta, csak higgadtan és nyugodtan. Úgy mintha Hangonyban a hatalmas fák lombja alatt ülnék és verne az eső és egyik kárászt szánkáztatnám a másik után, miközben csak madarak hangja hallik…