• header.jpg
  • header2.jpg
  • header4.jpg

Mottó

"Kérlek, ne vigyél el semmit, csak a fotóidat, ne hagyj itt semmit, csak a lábnyomodat, ne ölj meg semmit, csak az idődet!"

Könyv

Belépés

Hétköznapi gondolatok, hétköznapi embertől...

 

alt

Fáradtan ülök a gép elé, most semmi nem hiányzik, csak a zene. Halkan kattan az egér gombja és Ludovico Einaudi zongorabillentyűi elindulnak a maguk útjára. Egy filmzene megy, annak a zenéje  megfogott, nem különben a film is… A karamellás körte tea, fantasztikus ízekkel kápráztat el, már csak írni kell hozzá. 

Lassan sétáltam délben, széles fekete kalap, nyakkendő, ing, pantalló, bőrdzseki… Vége az iskolának, mit tagadjam ideje volt már, nem igazán akartam már tanulni, rengeteg végzettségem van, minek még egy, legfeljebb csak azért mert kötelező a munkámhoz. Azt mondták, mindenkit felhívnak, aki megbukott, viszont telefonhívás nem jött.  Akkor megint egy bizonyítvánnyal több, a munka ugyanaz, a megélhetési eszköz, más néven pénz, úgy sem változik és legyen borús a jövő év, nem is fog. Akkor erről ennyit, semmi jóra nem számíthat egy egyszerű ember, legfeljebb teljesíti, amit a vezetés előír, így megy ez, ezt hívják „karrier”-nek manapság. Mindegy, nem számít, a gyerekeknek legyen mit enni és mosolyogjanak, életük pedig ne pislákoljon, hanem ragyogjon, ha más nem segítsük megmutatni, hogyan kell.

Ha jól belegondolok, néhány hét és már közeledik a karácsony, a szeretet ünnepe, amikor örömet kell okozni egymásnak. Megint egy hatalmas és szép fenyő lesz a sarokban és megint kék díszekkel lesz körberakva, egy zöld fenyőfa, kék gömbökkel körberagyogva, valahogy kialakult és már így szokott lenni, szinte hiányzik a csillag ragyogása a fán.

alt

 Várom, egyszerűen csak várom, azt a kellemes gyanta illatot, ragacsos lesz a kezem, míg beállítom egyenesbe a fát, a gyerekek pedig feldíszítik majd, mi felnőttek meg nézzük és észre fogjuk venni mennyire megnőttek már.

Valahogy érdekes volt ez az idei horgászat 2013-ban, volt egy jó kis csapat valaha, úgy hívták Big Fish Team, persze most is meg van, de az összetartó erő, hol van már…

alt

Peti volt, aki mindent tudott a matchbottal való horgászatról, szinte tanított bennünket horgászni, tiszteltük, becsültük, nem suhogott mellettem a horgászbotja, szinte csak 1-2 alkalommal idén. Ettől én még jártam horgászni…

Krisztián, volt az igazi távdobó bajnok, hihetetlen technikával horgászott, idén nem is láttam, csak egyszer… Ettől még én eljártam horgászni…

 

Frici, a feeder mester, a professzor, aki mindig megfejti a vizet és hajlik a feederje, mindig. Szerencsére a BFT-ből ez a tengely nem esett ki, holnap is együtt húzzuk a halat. Remélem egyszer még Peti, Csaba, Krisztián, Frici, fog együtt nevetni a parton, miközben a halakat fárasztják és egymást…