• header.jpg
  • header2.jpg
  • header4.jpg

Mottó

"Kérlek, ne vigyél el semmit, csak a fotóidat, ne hagyj itt semmit, csak a lábnyomodat, ne ölj meg semmit, csak az idődet!"

Könyv

Belépés

Egy csütörtökös este...

 

alt

Akkor hát újra a gép előtt, fejhallgató a fejen, a hangszóróban a „Dzsungel könyve” musical formában szól. Jó hallgatni, hisz láthattam élőben, igen azok a világot jelentő deszkák, azok sokat számítanak, eszébe jut az embernek, milyen jó volt, háromszor visszatapsolni… Ja igen, az emlékek azok mindig jók. 

Most éppen csütörtök van és a család egy híján majdnem teljes, de holnap igen hazajön az én nagyfiam, végre. Bence fiam, azt hiszem boldogul, bár korához képest nem szabadna kollégistának lennie, de szerintem boldogul. Azért megmondja, jobb volna bejárósnak lenni az iskolába, mint kollégistának, nos igen sajnálom… Persze következnek, a nem jó dolgok, lopás, bizalom hiánya, meg ilyenek, ezekét én sokkal idősebb korban tapasztaltam, de most a nagyfiún a sor, meglátjuk… A tűzhelyen kedvence fő, csirkeszív ragu, tejfölösen, nagyon szereti, hát itt lesz, eheti, csak látnám már.

A munkahely elképesztően kellemetlenné vált, minden nap kivétel nélkül tudnom kell, hogy nem jól végzem a munkám, minden nap… Van, aki közli, na ja, igen akkor a legjobb hallgatni és nem szólni, hisz a hallgatás jó tanácsadó, akkor nem lesz baj. Lassan megtanulom, bár ez nem igaz, ennyi év után sem tudom, hogy hallgatni arany? Most sem hallgatok, hanem írok, ez is beszéd, csak halk és csendes, de bárki olvashatja. Tényleg nem tanultam semmit az élettől, mindig szólok valamit, valószínű olyan emberi tulajdonság lehet.

Voltam horgászni, persze ilyesmit ebben a napi blogban nem szoktam írni, de mégis… Szembesülnöm kellett az erő fogalmával, szóval el kell gondolkodnom az életről. Van mindig erősebb a másiknál, tényleg… Megnéztem egy nagy halat, szembenéztünk egymással, gondoltam győztem és kellett volna a merítőhálóban fogságban lennie… Nem és nem , a háló darabokra szakadt szemem láttára, majd a zsinór is elszakadt, csak néztem és tudatosult, lassan amit már tudni kellett volna, mindig van erősebb, csak nem tudsz róla. Erre kell hát gyúrni, hogy mindig van meglepetés, ha kell egy haltól, ha kell az élettől, de sosincs állandó megszokott állapot, mindig jön valami más, nincs megszokott életséma, az élet folyik és történik mindig valami…

alt

 

Holnap hát péntek, a család teljes lesz, majd hétvégén visszamegyek azért a nagy halért, ha más nem azért, hogy letegyem a névjegyem. Nem szoktam feladni sosem, visszajövök legközelebb is, amíg sikerülni nem fog, addig…