• header.jpg
  • header2.jpg
  • header4.jpg

Mottó

"Kérlek, ne vigyél el semmit, csak a fotóidat, ne hagyj itt semmit, csak a lábnyomodat, ne ölj meg semmit, csak az idődet!"

Könyv

Belépés

Tokaji családi túra

alt

 

Végre egyszer, sikerült már egy hosszú hétvégének megtörténnie, így legalább lehet ilyenkor tervezni, esetleg egy kirándulás a családdal, valami szép helyre? Miért ne…

 

 Gondolkoztam rajta, mi az, ami nincs is olyan messze, de szép is és valami emléket is elhozhatunk magunkkal, ráadásul mindenki jól is érezné magát. Gondolkodtam, Szarvason többször voltunk, Eger sem ismeretlen, Nyíregyházán már sokszor voltunk, de Tokaj, ahol összefolyik a Bodrog és a Tisza, egy igaz borvidék hegymászással egybekötve, az jó lesz!

A gyerekek örültek nagyon, hát még ha pincébe megyünk, meg hegyet mászunk, meg fotózunk és fagyizunk is, jó lesz, tuti…  Indulás a kis csipet csapat elindult, kellemes nyugodt kirándulás szép vidékre. Ahogy megérkeztünk egyből a Tisza-Bodrog összefolyásnál parkoltunk le, nem tagadom nekem mindig a vízi élővilág az első, zsigerből… 

altalt

Kattogott a fényképezőgép, fotók készültek egymás után. A gyerekek (akik már nem is azokJ) felfedező útra indultak, majd bementünk a városba is megnéztük a főteret és megtudakoltuk a helyiektől, merre kell elindulni, megmászni a Kopasz hegyet?  Persze, hogy boros pincék sora előtt kellett elmenni! A fiaim kérdezték honnan lehet eldönteni, melyik pincébe menjünk be bort kóstolni?

Egyszerű, magyaráztam, nem kell hivalkodónak lennie, szerény ajtaja legyen, semmi csilli-villi márványlépcső, olyan nem kell… Egyszerű kopott bejárat és a belül a falon látszódjon a nemes penész, egy egyszerű bortermelőt keressünk. Egymás után hagytuk el a reklámozott pincéket, majd egy kopott zöld ajtó tűnt fel, szerényen meghúzódva a többi pince mellett, ez a mi helyünk! Lefelé bort kóstolni, kellemes hideg pince, lobogó gyertyák és finom borok, muskotály és furmint, de ha kell akár aszú és szamorodni is van…

A bor kóstolása után, irány a hegy, szebbnél szebb természeti jelenségekkel, mindent megörökít a Nikon, szorgalmasan. Persze ember is kell, aki fogja a Nikont, az bizony én vagyok… Félúton a hegyoldalból nézve a legszebb a táj, hisz a virágoktól lilában tündöklik, a lusta folyó pedig mutatja, hogyan kanyarodik a mederben, igézően szép.

altaltaltaltalt

Mire a hegymászásnak vége, teljesen elfárad a banda, irány újra a pince, bevásárolunk otthonra, legalább hat liter isteni nedűt veszünk és megígérjük kedvenc bortermelőnknek, még az idén visszajövünk…

Míg a kocsi gurul hazafelé, a két kamasz elalszik a hátsó ülésen, úgy látom jó napunk volt, láttunk, szép volt, visszajönnénk…