Jócskán bele mentünk a decemberbe, de a horgászat iránti lelkesedésem töretlen, hiszem és vallom ez egy életforma és nincsenek benne szakaszok és törések, horgászat volt, van és lesz ez örökké tart. Most is egymás mellett ülünk Fekécs Zolival és a sötétben suhan a Skoda Hajdúszoboszlóra, hiszen pontyozni szoktunk itt karácsony közeledtével, de még mennyire hogy igen!

Már jó ideje, legalábbis néhány éve megváltozott egy picit a horgászati stílusom, no nem gyökeresen de azért van egy-két fontosabb, előbbre valóbb dolog az eddigi megszokottól. A keszegek megfogása került fel a legmagasabb prioritású feladatok közzé! Igen ez szinte hiányzik és akarok fogni keszeget, hosszú előkével, feeder bottal vagy rakóssal akár matchbottal, de minden áron… Változik a világ, jobb olyat csinálni amihez kell tudás, ráadásul annak megszerzése évekig tart és sosem lesz vége…

Még mindig tél van, legfeljebb a felén vagyunk túl és hol van még a tavasz? Messze van még nagyon, legfeljebb álmodozni lehet egy jó rakózásról a Sáska tavon, amikor kinyúlik a gumi és elkezdődik a fárasztás, vagy amikor csak a csónakdeszka állítja meg a botom a Nádasparton olyan vehemenciával kap az amur… 

Nézegetem az időjárás jelentő oldalakat, miközben világít a fenyőfa és a számban érzem a karácsony ízét szilvás unicum formájában és megpróbálom magam visszafogni, nehogy elinduljak horgászni… Pedig, még az idén igenis utoljára horgászni kellene, de láthatóan a mínusz fokok meg akarják akadályozni, hogy ”randizzak” pár hallal a parton. Csak nehogy jégpáncél legyen a vége…

Még pár nap és itt a Karácsony, igen nagy betűvel hiszen olyan igazi nagybetűs ünnep, a szeretet ünnepe. Az autó lassan halad a nyálkás esős időben, a tompított fény majdcsak kevés nekem, de haladok Hajdúszoboszló felé a sötétben. Karácsonyi horgászat következik, egy kis kikapcsolódás, bár esik az eső és a szél sebessége 25 kilométeres, nem éppen „álomszerű” az időjárás…